Reggel 4:30 kelés, motorozás Balanganra Eszterhez, aztán vele együtt a Jimbarani-öbölbe. Fél óra motorozás a sötétben, majd várás a beachen hogy megjöjjön a hajó. A kapitánnyal együtt érkezünk, aki egy deszkán kievez a sötétségbe. Aztán jön a többi szörfös és szörf coach, partra ér a hajó (hagyományos balinéz csónak, két stabilizáló karral és egy motorral). A reptér kifutópályájához megyünk, ez a menet simább, mint a Gilii. Mi vagyunk az elsők, már kb. világos van. Jó nagy hullámok törnek látszólaga a semmi közepén, de kövérebbek, nem olyan félelmetesek mint a korábbiak. Ráevezek, óriási esés, de legalább ez megvan. Utána van még egy-két egész jó ride-om, de semmi extra (de Bingin után ez a második új törés, amit idén kipróbáltam!).
A semmi extra talán az egész túra mottója is lehet szörf szempontból. Akármilyen alacsonyan is akartam tartani az elvárásokat, a szörf még a szuper alacsony elvárásokat is alulmúlta. A swell is, az én tudásom is, a szerencse is. Abban a kb két hétben, amit szörffel tudtunk (volna) tölteni, volt az év legnagyobb swellje néhány napig, és az év legkisebb napjai is. Emellet sajnos meg kell birkóznom a felismeréssel is, hogy a tudásom már nincs ott, és valószínűleg nem is volt soha, ahol hittem. Nehéz lesz így még álmodozni is jövőbeli szuper szörfökről, ha ilyen környezetben is ennyire megy csak. Nagyon-nagyon lelombozó. De majd idővel. Chavitó viszont hívott, igyekezett lelket önteni belém, meg Báló is próbálkozott derekasan, köszi-köszi nektek! :) Így azért jobb lett a hangulatom a nap második felére.
Pakolás, még egy kis medencézés, aztán búcsú a csodaszép villától. A reptérre (ma már másodszor) menet megállunk még a Mr. Durian nevű helyen, mert ez rajta volt még a listán, amit ki kell próbálnunk. Az erős, sokak által iszonyú büdös, szaga miatt ezt a dinnye méretű szuper kemény tüskés (durián = tüskés) gyümölcsöt a legtöbb hotelbe be sem engedik. Megkóstoltuk, igazából egész finom ize van, ahhoz képest. Viszont a gyomrunkat kicsit megcsikarja még ez a kis falat is, és vagy negyedórával később is érezzük az ízt a szánkban. Nem véletlenül adnak egyszerhasználatos kesztyűt a fogyasztáshoz! :)
A reptéren még kell várnunk 6 (hat!!) órát, ennek felét a check-in előtt, mert nem engednek be korábban. Aztán bejutunk, és most itt vagyunk a beszálló kapu előtt. Én közel 20 órája vagyok ébren, és még csak most várjuk, hogy elkezdődjön a kb. 21 órás út. A beérkező gép még késik is, úgyhogy a hat óra a reptéren lehet hogy hétre nyúlik majd, de ahhoz képest elég jól bírjuk. Remélem, inet már nem lesz semmi érdekes, amiről írhatnék. Megnézem, hogy tudok-e fotókat feltölteni.
Selamat jalan nekünk!
Kifut a partra a csónakunk
Halászbárka napfelkeltében
Balra fent a csúszások helyszíne az óra alapján Alatta a reptér vízbe benyúló feltöltése (aminek valószínűleg köszönhetjük ezt a törést)
A törésről látszik, ahogy érkeznek a ruszkik még jobban elkurvítani a sziget
Ez a hullám amúgy gyönyörű szép!
Mások még szörfözni tudnak rajt
Én inkább csak pilinckáztam, így (de legalább jó hosszú volt!):
Másik halászbárka integető legénységgel
Aki ilyet kitalált/jóváhagyott azt miért nem fojtotta vízbe a jó édes anyukája?
A búcsúebédet Báló hozta. Köszönjük az ebédet, nagyon finom volt!
A medence az utazás csúcspontja a krumpliknak
Gudbáj Damai Villa
Mr. Durian - nem durián szezon idején, így persze jóval drágább
Tízkilós bébi
Na EZ tényleg szokatlan íz!
Három óra kint
És kb. ugyanannyi bent
Mukik már lassulnak, a gépünk ebben a pillanatban szállt le Kiváncsi vagyok, meg tudják-e fordítani 75 perc alatt
Az utolsó teljes napunk. Reggel Uluwatu 6tól Uluwatu a Jiwa-val. Monot még kb. sötétben kivitt minket. Az elején igen félelmetes volt az alacsony vízállás miatt, de mi voltunk egyedül. Rá is eveztem a legnagyobbakra, estem is eszméletlen nagyokat, az egyik hullám háromszor is megforgatott! Aztán lett nem félelmetes, de őrült nagy tömeg. Még így is lett 9 hullámom a segítségükkel. Ebből 8 closeout, egyen meg elémesett egy gyagyás. Elég frusztráló volt. Főleg, hogy Báló volt olyan szuper, hogy kijött fotózni. Szuper idegsítő hogy ilyenkor nem tudok egy rendes hullámot vinni. Ja és rajtam kívül MINDENKI vitt jó hullámokat! Kétséget kizáróan sajnos nem fejlődtem semmit tíz év alatt, ez eléggé elkámpicsorított. :( Azért Báló fotóin még így is úgy tűnhet az avatatlan szemnek, hogy volt jó hullámom. :) Köszi Báló! Aztán a masszázs házhoz jött, elég király volt. Kis chill, medence a kiskrumplikkal, aztán kimentem egyedül Dreamland shorebreakre, hogy elfelejtsem a reggeli frusztrációt - mint lovas esés után vissza a lóra! Dreamland móka volt, jó kedvvel tértem vissza. Ezzel 3,5 órát voltam ma vízben, úgyhogy este 7-kor már majdnem elaludtam. Még chill, aztán búcsúvacsi a The Cashew Tree-ben, ami az itteni expat-ek nagy találkozóhelye - nem az én világom. Konkrétan nincs hal meg rák, csak minden szar ami a nyugati embernek kell. De azért egy jót dumáltunk Eszterrel, hamar végeztünk, és már ágyban is vagyunk. Holnap ugyanis 4:40-kor kelek :'((( mert megyek a reptér leszállópályája elé szörfözni, és oda kishajóval visznek. De NYUGI, ezt ott van a part közelében!
A legnagyobb esésem kezdete
Jó volt a hangulat
Avatatlan szemnek...
Uluwatu szikláival
A barlang - itt kell kievezni, és ide kell visszatalálni is
10:07 van és ötkor kelek, jön egy kis swell, úgyhogy csak néhány mondat.
Lightos 6-os kelés, Jiwa surf coachinggal reggel 7-9 között szörf Uluwatun. A túra legjobb hulláma számomra, egyébként nagy tömeg, kevés hullám.
Utána igazi indonéz reggeli warungban Bálóval és Eszterrel. Csirkemáj, rák, rántotta, sambal, minden.
Chill a medencében és a kertben, igazi semmittevés.
Padang-Padang szuverin vásárlás, szuperjó ebéd a Laggasban (Ayam sambal matah - ennek a receptjét meg kell keresnem!)
Még sokkal több semmi, meg nagyon sok medencézés a gyerekekkel, karika buborék fújás, leülés a medence aljára. Meg Liának lefekvés is. Fotók majd később, mert GoPro.
Este Báló hozott mindenféle köretet - sült banán, tempe, sütőtök, kókusz, stb. Meg grillcsirke. Estébe nyúló beszélgetés. Most meg alvás!
Reggeli Uluwatu
Campur a warungból
Lifestyle by Zizi
Indo reggeli
Padang-Padang a hídról
A játék egyeztetése
Új finek!
Kb. másfél óra egyben így
Piaci kókusz megbontása
Pompás vacsi!
Tamás egy random strandolótól kérte el a fotót tegnapelőtt Dreamlanden! :D Mini hullám, maxi fun!
Az eddigi legkoraibb kelés: 5:00. 5:55-kor találkozunk ugyanis Uluwatun a Jiwa surf coaching csapattal, akik majd segítenek nekünk pozícionáli, hullámot választani, meg a session után videoelemzéssel a mozgásunkat is csiszolni. Uluwatura pikk-pakk odatalálunk a korom sötétben, ott már van néhány arc, majd a warungban átöltözés (annak, aki vitt csere gatyát), majd kievezés az első fénnyel. Uluwatu sziklái egészen gyönyörűek a toronyfelhős napkelte fényeiben! Itt már rég millás villák vannak a sziklák tetején, úgyhogy nincs hely a prosztó betonmonstrumoknak. Minden szuper nyugis, csendes, csak a hullámok verése hallatszik.
Az első tapasztalat igazából elég király: azzal, hogy segítenek a helyezkedésben sokkal több hullámot tudunk vinni! Én 18 ráevezésből 12 hullámot viszek, ami jó sok. Kár, hogy annyira kicsi a swell, hogy még a swell magnet Uluwatu is éppenhogy szörfözhető. Így azért küszködős a dolog, de még így is a túra leghosszabb hullámával kezdek, woohoo!
Amikor aztán megnézzük a videókat, Tamás és én is egyik cringe-ből a másikba esünk, hogy mennyire nem tudunk szörfözni! :D Az angolok úgy mondják: humbling experience. Belülről mindig olyan vagánynak tűnik, kívülről viszont nem az. De hát ez kell a tanuláshoz. Mondjuk Tamásnak pont ez volt az utolsó sessionje, úgyhogy a tanultakat már csak a következő túrán tudja kamatoztatni. Én még néhány alkalommal kimegyek majd ezekkel a srácokkal. Pl. holnap reggel. Tamás lementette a videóit, én nem is akarom őket többet látni, úgyhogy én nem. Talán majd holnap! :)
Aztán hazamotorozás, reggeli vevés, Tamásék kicsekk, hozzánk átpakolás, motoron mobiltartó szerelés, Eszter átugrás, gyümölcsturmix készítés, ebéd hozás a Rotiserie-ből, evés, dumálgatás, medencézgetés, pakolás, aztán érzékeny búcsú Tamáséktól! :(
Innentől minden csendesebb. A gyerekek továbbra is folyamatosan a medencében. Egész délután chill, még az NFL Preseason-be is benézek, aztán kajarendelés a warungból, és most itt a teraszon pötyögés. Jó lesz még két teljes ilyen chill nap!
Tamásék 3 perc múlva a levegőben.
Jó utat, Selamat Jalan!
Úgysem aludtam kb. semmit
Szép a hajnali ég
Öltözködés a sötétben
Tamással Ulun a session után, kókuszdió előtt
Ulu reggel. A vízből csodaszép lett volna a fotó
Videoelemzés Dikrivel
Amíg szörföztünk, a majmok összejárkálták Tamás motorját, az én flakonomat is lenyúlták