Tuesday, August 5, 2025

Harmadik nap - Túlélni Ubudot

Végre jót aludtam! 88-ast! Aztán 7-kor kelés, mert ma kirándultunk, mert ugye túl nagy a swell a makaróni karjainknak és a gyenge idegrendszerünknek.

8-ra jött Pak Agus, aki egész nap cipelt minket a Toyata Hiace-ével.

1. Megálló: Tanah Lot. Ez egy templom, ahol már voltunk, de szép, és csak apályban lehet kisétálni hozzá, mert dagályban KVÁZI egy sziget. Legutóbb dagályban voltunk, úgyhogy nem tudtunk kisétálni. Most viszont dagályban voltunk, úgyhogy nem tudtunk kisétálni. De azért még mindig szép. Meg voltak nagy hullámok.

2. Megálló: Mengwi templom kert. Ez egy szép park, egy Balinéz templommal, ami KVÁZI azt jelenti, hogy egy kis kőkerítés körbe vesz néhány fura kisebb-nagyobb fal nélküli épület. Szép volt, körbejártuk, lefotóztuk. Plusz egy félig bezárt helyi piacot is megnéztünk.

3. Megálló: Lizstelaszos étterem Ubud előtt. Nagyon drága, kicsi adagok, de szép helyen, és gyorsan jött a kaja. Mindenki örült, Liát kivéve.

+láttunk lizstelaszon szörföző paraszt, amit le is videóztam!

4. Megálló: Ubud, Monkey Forest. Ez egy erdő Ubud közepén (Ubud a hegyen van, dzsungel környezetben, az Eat Pray Love elsőszámú áldozata, az influenszerek és önmagukat kereső álmodozók mekkája - nem a kedvencem). Szóval az erdő nagyon szép, 13 éve voltunk már itt, csak akkor reggel 7:30-kor. Akkor egy Indiana Jones-szerű varázslatos hely volt emberek nélkül és igen sok majommal. Most egy cirkuszra inkább emlékeztetett igen sok majommal és igen sok majommal (a második említett majomcsorda a turistákat jelöli - a szerk.) Azért szép volt, a gyerekek és a fiatalok is nagyon élvezték, s csináltunk sok fotót meg videót. És a fák! Óriásiak! Azok miatt nekem is eléggé tetszett!

+még egy érdekesség: van itt az erdőben egy átmeneti temető. Azért átmeneti, mert a helyi falu lakosságát az ősi szokás szerint ide temetik, aztán 5 évente kiássák, majd rituálisan elégetik az összes mardványt! <3

5. Megálló Ubudi piac. Hát ez egy ázsiai piac, de már nincs benne szinte semmi autentikus, inkább a Józsefvárosi kínai piacra emlékeztet. Azzal a különbséggel, hogy itt azért még akadnak helyi termékek -fafaragások, ékszerek, szobrok, amik továbbra is lenyűgözőek. Azért remélem hogy harmadszor már utoljára jártam ott.

Délután ötkör véget ért a program, hívtam Pak Agust, és kezdődhetett is a vidám út hazafelé! A 33 km-es távot hipp-hopp, 3 óra alatt abszolváltuk a délutáni csúcsforgalomnak nevezett agyzsibbasztó nyomorban, de legalább láttunk az igazi Baliból is egy keveset: az út szélén végeláthatatlanul sorakozó üzleteket, kifőzdéket, autószerelőműhelyeket, otthonokat - mindegyik az utcáról egy lépésre, minimál megvilágításban, a főutat sötéten hagyva. Érdekes világ ez, na!

A gyerekek nagyon jól viselték az egész napos (12 órás!) hánykolódást, nagyon büszkék vagyunk rájuk! Meg is kapták a zsebpénzüket, amiből el is kezdtek költeni: Felhúzhatós csapkodó-repülő madár-szerkezetet, kínai atom bóvli műanyag csatot, legyezőt keményen alkudó utcasarki nénitől, tekis karkötőt helyi viszonylatban drágán (de az öröm megfizethetetlen volt! <3)

Ezután még kemények voltunk és elsétáltunk a szokásos helyre, ahol a tegnapi fiaskó után összekapták magukat a helyiek, és mindent sikerült kihozniuk! (egy italt elrontottak, de hoztak legalább mást!)

Most mind szépen letusoltunk, és csönd van. Tegnap a mukikkal még lefekvés előtt egy órával is perlekedni kezdtek, a mai 17600 lépés viszont jobban hat, mint az altató.

Holnap megyünk át Balanganra. Selamat malam! 

Asszony és a lizsföld

A papoknak ér kimenni dagályban is

De úgyse akarnánk kimenni, nagyon pici, alig a vállamig ér!

Tamás egy olyan 15m magas sziklán ül...


A fiatalságot szerencsére nem vitte el a víz végül

A szomszédos templomos hegy - Batu Bolong (üreges szikla - vajon honnan a név?)

Bemenni viszont csak sarongban szabad

Na, ilyen egy templom hátulról

Cukkerkodási

Az étterem szép környezetben volt, és a sebességgel sem volt probléma

A gyerek adagot viszont nem Liára szabták! :D

Ezt nem árulom el, hol készült

Lia egy kicsit csokizott, amikor ez a nagyobbacska pávián elhaladt mellette

Ettől a sokkal nagyobb gyíktól meg valamiért nem féltek!

Még monyet!

Az átmeneti temető - csak 2024-2025-ös fejfákat láttunk - kiváncsi vagyok, mikor rakják a következő máglyát!

Az ubudi piac <3

Csudálatos virágszálak

Esti vacsi után hazafele menet




3 comments:

  1. Zari en uuuugy örülök, hogy ilyen szorgalmasan irsz. Jönnek az emlekek. Te mi Ubudban miert voltunk ketten? Nem vagom hova tüntek a többiek, arra emlekszem, hogy ketten kajaltunk meg a piacon setaltunk. Erröl azt hiszem meg foto is van. Na ma megnezem este a fotokat. Holnap jo balanganozast. Remelem lesz jo szörfcsi!

    ReplyDelete
  2. This comment has been removed by the author.

    ReplyDelete
  3. Móki én meg úgy örülök, hogy úúgy örülsz! :) Nem emlékszem pontosan, de szerintem mi kettőnket ugyanannyira érdekelt a piac, úgyhogy akkor is árulók voltunk! :D

    ReplyDelete

Hazaértünk

Megérkeztünk úticélunk végére, sikerült a tervünk.  Vége egy kalandnak most.  Mamika és Istike kijöttek értünk a reptérre, meg hoztak minden...